„Mosolyogni annyi, mint megfeledkezni magunkról mások kedvéért…” (Woody Allen)   Nemrégiben hivatali ügyet intéztem, olyan helyen ahol sok ember megfordul. Egyenruhás emberek (népies szlengben biztonsági őrök) irányították a forgalmat, informálták a jónépet sajátságos stílusban…   Beléptem az épületbe, körvonalazódott agyamban a gondolat, hogy mit kérdezzek, ha nem tudok valamit. Egyáltalán szükség lesz-e rá? Lehet, […] Tovább